Vilmos Zita
Oxford, UK
Creative Teaching in the Primary Classroom
Az Európai Bizottság által kiírt Erasmus+ KA1pályázatának köszönhetően egy kéthetes intenzív továbbképzésen veszek részt Oxfordban július 3-tól július 16-ig. Mint sok más embernek, nekem is az első, ami eszembe jutott a városról, nem volt más, mint világhírű egyeteme és számos college-a. Rövid keresgélés után a neten, sok más érdekes dolgot tudtam meg a városról. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány: -Evensong a Christ Church Katedrálisban
- a Mini Morris "szülőföldje"
- The Eagle and Child pub, ahol két híres angol író is - C. S. Lewis és J.
R. R. Tolkien - múlatta idejét.
Bár elsődleges célom itt, hogy fejlesszem módszertani tudásomat, szerencsére a kurzus időbeosztása lehetővé teszi, hogy a tanulás mellett kisebb-nagyobb túrákat tegyek a városban és környékén.
1. nap-Július 3.- HOW SMALL THE WORLD IS!
Egyszerűen nem hiszem el! Ilyen nincs! Amennyire féltem a mai naptól, olyan jó lett a vége. Meglehetősen szorongva vágtam neki az útnak, mivel még soha nem jártam Angliában. Szinte semmit nem bíztam a véletlenre, otthon alaposan felkészültem, utánanéztem, kinyomtattam és elkészítettem mindent, amiről azt gondoltam, hogy fontos és szükséges.
Ahogy feszengve ültem a repülőn, egyszerre csak lehuppant mellém egy ismerős arc. Mivel ő első látásra nem ismert, meg, ettől én is elbizonytalanodtam. De rövid hezitálás után beszélgetést kezdeményeztem vele és nekem lett igazam. Egy több mint 20 éve nem látott barát lett a szomszédom a kétórás repülőúton. A hab a tortán ezek után az lett, hogy nem csak Londonig utaztunk együtt, hanem egész Oxfordig, és pont abban az iskolában tölt el ő is két hetet, ahová én is jelentkeztem. (Az már mindent vitt volna, ha a kurzusunk is ugyanaz lett volna. Bár ő is tanító, de nem.) Így a 7 órás úton volt időnk kifaggatni egymást az elmúlt majd egy emberöltőről.
Mintha a Harry Potter filmbe csöppentem volna, miután leszálltam a buszról. Akármerre néztem, minden épület az angol gótika jegyeit viselte magán. Egyáltalán nem bántam meg, hogy taxi helyett gyalog indultam a szállásomra - bár a csomagjaim súlya együtt 30 kg körül volt -, mert fantasztikus látvány tárult a szemem elé.
Szállásadóim háza zártsorú beépítésű, tehát minden épület az utcában ugyanakkora előkerttel és hátsó kerttel rendelkezik, valamint ugyanolyan hófehér homlokzati vagy téglával kirakott kialakítással, ugyanolyan díszítő motívumokkal. Tűzfalaik egymáshoz támaszkodnak. Szinte minden háznak egyforma a beosztása és a belső helyiségek elrendezése. Sőt mivel a tulajdonos határozta és határozza meg ma is, hogy az utcakép miként alakuljon, így esztétikai okokból szinte egész Oxfordban egységesek az utcaképek, tehát a házak külsőre szinte egyformák. Az angol viccekben gyakran szerepel is, hogy illuminált állapotban igen sokan mentek be már a szomszédjukhoz aludni…
A háziak kedvesen fogadtak, meleg vacsorával vártak, amit vissza kellett utasítanom, mert estére nagyon rosszul lettem. Visszapörgetve a mai nap eseményeit, arra jöttem rá, hogy valószínűleg a reptéri szendvics volt ennek az oka. Remélem, ha néhány napig csak kenyéren, rizsen és vízen élek, akkor hamar felgyógyulok.
Az első hét - Időjárás jó, a kurzus fantasztikus, a csoporttársak szenzációsak!! Pipa !! ( Tick!)
Egy nagyon dinamikus, gyakorlatias és hasznos héten vagyok túl. Azt kaptam, amit vártam. A kurzus vezetője, Sarah Walker baráti, fesztelen légkört teremtett már az első pillanattól. Ennek köszönhetően a csoport tagjai között is jó viszony alakult ki. Nemcsak a foglalkozások ideje alatt, hanem délután is együtt maradtunk, közösen róttuk Oxford utcáit.
A csopot 10 főből áll: 2 spanyol, 1 cseh, 1 bolgár, 2 olasz, 1 brazil és 3 magyar.
Délelőttönként arra kaptunk gyakorlati ötleteket, hogy hogyan kommunikáljunk az angolórákon a gyerekekkel, hogyan kelthetjük fel már az óra elején figyelmüket és tarthatjuk meg a kicsengetésig, miként építhetjük be a meséket és filmeket . Megismertünk és ki is próbáltunk on-line felületeket, melyek megkönnyíthetik és lerövidíthetik készüléseinket és az órák is színesebbé válhatnak tőlük. Délutánonként egyrészről saját nyelvi kompetenciánk fejlesztése történt, másrészről mindenki mesélt saját országa oktatási rendszeréről, iskolájáról, annak eszközellátotságáról, valamint közösen gondolkodtunk az idegen nyelvi tudás hasznosságáról.
A késő délután és a hétvége is kulturális eseményekkel telt. Bizony, bizony még a sörivás is kulturális esemény, ha egy idegen ország kocsmájában iszod a helyben készült sört.