Angol nyelvi továbbképzés Máltán ( 2017. 07. 03-2017. 07. 14)

​

Az angol nyelvet önképzés keretében sajátítottam el, ezért örültem az Erasmus+ továbbképzés lehetőségének, ahol a képzés nagy hangsúlyt fektetett a nyelvi készségek fejlesztésére, különösen a folyékonyság tekintetében. Kurzusom a szavak kiejtésének fejlesztésére, a hallás utáni megértésre fókuszált. Reméltem, hogy annak elvégzésével sikerül majd egy magasabb szintre eljutnom, ami szükséges a KA2 projekt elindításához. A pályázat sikeres elbírálása után lelkesen készültem. Nem csak az angolt tanultam intenzívebben, hanem kultúrtörténeti szempontból is utána néztem mit kell tudni Máltáról így beszereztem két útikönyvet is.
Indulás előtt kb. egy hónappal kiderült, hogy a pályázatban megjelölt nyelviskola nem tud helyet biztosítani a megadott időpontban. Így a Sant Guliani nyelviskola helyett a vallettai Easy School nyelviskolába kerültem. Ide jelentkezett a pályázat kezdetén az egyik kedves kolléganőm, Mezeyné  Szatmári Tímea is, de egy másik nyelvi csoportba. Ezt utólag szerencsés helyzetnek tartottam, mert az órák után akár együtt is felfedezhettük Máltát.
Máltára július 30-án érkeztünk, ami egy pénteki nap volt. Így hétvégén már kirándulást tehettünk Gozó szigetére, valamint Málta egykori fővárosába Midinába. Itt épp a Szent Pál tiszteletére tartott fiesta utolsó pillanatait kaphattuk el. A máltaiak szinte egész évben ünnepelnek, fiestát tartanak, amit a településeik templomainak ünnepeihez kötik. A fiesta alatt a település közössége kimegy az utcára, körmenetben végig vonul, majd a közösségi házakban beszélgetnek, esznek – isznak, ünnepelnek. Egy kis település ünnepén én is részt vettem.
A nyelviskola hétfőn kezdődött. A kezdeti szorongásom - a nyelvi szintem miatt - hamar elmúlt, amikor a norvég származású tanáromat, Bjorgot, valamint a csoportom 3 lengyel tanárnőjét megismertem. Ez alatt a két hét alatt nagyon sokat fejlődtem. Azt hiszem, a legfontosabb hozadéka, hogy mertem megszólalni, a gondolataimat megosztani, akár a magyar kultúráról, oktatásról, Szegedről, Magyarországról is. Ez annyira jól sikerült, hogy az egyik lengyel tanárnő, aki eddig még soha nem járt hazánkban, s mellesleg festőművész, eljött Magyarországra egy hónappal később, s Budapesten találkoztunk.
A nyelviskola 9-től délután fél háromig tartott. Délelőtt a nyelvtan átismétlésén,  tanulásán volt a hangsúly. Igeidők, idiomák, vonzatos igék és más nyelvtani gyakorlatok kerültek előtérbe. Délután a máltai történelem, oktatás, földrajz, népesség, gasztronómia témaköröket beszéltük át, összehasonlítva saját országunkéval. Volt kiejtés óránk is az első héten.
A délutáni nyelvórák után úgy alakítottam a napomat, hogy beleférjen megnézni a máltai
nevezetességeket. Így láttam Vallettában például a Szent János Társ-Katedrálist, (itt található Caravaggio festménye: Szent Pál lefejezése), a Nemzeti Archeológiai Múzeumot, a Casa Rocca Picolat, a Barakka-kertet, a máltai postamúzeumot, a Nagymesterek palotáját, a Szent Angelo erőművet. Igyekeztem minden napomat más-más templomban kezdeni. Érdekes volt máltai nyelven hallgatni a liturgiát.
A szállásom Birkirkarában volt, kb. fél óra busszal Vallettától. A szállásadóm egy máltai-
marokkói házaspár: David és Fathita volt. Nagyon kedvesek voltak velem, és a többi 9 nyelvtanuló diákkal  (10 „diákot” tudtak elszállásolni egy kurzus alatt). A szállásomon így volt még francia, orosz, spanyol, litván diák, akikkel szintén gyakorolhattam az angol nyelvet.
A két hét alatt nagyon sokat buszoztam. Szerencsére már nem az a káoszos rendszer jelezte a tömegközlekedésüket, ahogy a leírásokból olvastam. Egy hetes bérletet vettem, és ezzel az egész szigetet feltérképeztem. Igyekeztem minden napomat egy tengerparti fürdőzéssel zárni. Golden Bay, Paradise Bay, Mellieha Bay, San Pawl, Bugibba, Pretty Bay vagy a csodálatos Blue Grotto part szakaszait úszás közben csodálhattam meg.
A második hétvégén pedig Comino szigetére jutottam el, valamint Marxaslokk, a halász falu volt az uticél.
Utolsó előtti napon Bjorg, a tanárunk, egy kirándulást szervezett a Midina Glassba. Itt
bepillantást nyerhettünk, hogyan készülnek a máltai üvegtárgyak.
Ajándéknak tekintettem ezt a két hetet. Minden pillanatát nagyon élveztem. Azt szokták
mondani: Málta olyan, hogy valakinek egy út is sok, vagy annyira megszereti, hogy visszatér ide.
Én nagyon megszerettem. Szeretettel ajánlom ezt a szigetet annak, aki körülbelül egy Budapest nagyságú országra kíváncsi, ahol igaz, hogy nagyon meleg van, de az emberek nagyon segítőkészek, kedvesek.
Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette nekem ezt a két hetet az Erasmus+ programon keresztül.